biglogo archivum

Április 5-én a Virágvasárnapot ünnepli a katolikus egyház, ezzel a nappal pedig elkezdődik a Nagyhét. A rendkívüli állapot miatt az örömteli Virágvasárnap korlátozott mértékben lesz megünnepelve, az emberek zárt és nyílt térben való gyülekezése, tartózkodás jelenleg korlátozva van, ez a templomokra is vonatkozik.

A budapesti Lengyel Templomunkban – a Mindenkor Segítő Szűz Mária templomában április 5-én Krzysztof Grzelak atya két Krisztus Király Missziósrendi nővér jelenlétében és a hívek részvétele nélkül 11.00-kor szentmisét fog bemutatni. Imádkozni fog az egészségügyben dolgozókért. E nap liturgiája annak állít emléket, hogy 5 nappal a keresztre feszítése előtt Jézus ünnepélyesen bevonult Jeruzsálembe. A Virágvasárnap jeruzsálemi megünneplésének kezdetei a IV. századra nyúlnak vissza. Azokban az időkben a lehető legélethűbben próbálták felidézni Jézus életének mozzanatait. A „pálmák” megszentelése az egyházban a XI. századra tehető.

Ezzel a nappal kapcsolatos egyházi és népi szokások:

A megújított liturgia az ajánlja, hogy Krisztus szenvedésének vasárnapján a hívek a templom előtt gyülekezzenek, ahol a „pálma” (illetve barka) szentelés történik. Itt felolvassák a Jézus jeruzsálemi bevonulásáról szóló evangéliumi részletet és ünnepélyes körmenettel bevonulnak a templomba. Ilyenkor a sok évszázados hagyományoknak megfelelően felolvassák a Passiót (Szent Máté, Szent Márka vagy Szent Lukács, Nagypénteken Szent János szerint). Jelenleg a pap nem bűnbánati lila színű miseruhát visel, mint régen, hanem pirosat. A körmenetnek viszont ünnepélyes jellege van. Krisztus királyként és az Úrként vonul be a szent városba. Lengyelországban régebben élt még az a szokás, hogy a körmenet élén haladó pap a templom elé ment és háromszor kopogott a templom ajtaján; ekkor kinyílt az ajtó, a pap a hívekkel pedig bevonult a templomba, hogy megtarthassák a szent liturgiát. Ez azt jelképezte, hogy Krisztus szenvedése kinyitja számunkra a Mennyország kapuját.

 

A pálma üt, de nem megöl – jövő héten már nagy hét…

A lengyel „Pálmavasárnapot” (Lengyelországban a Virágvasárnapot így hívják) régebben Virág- vagy Fűzvasárnapnak is hívták. Ezen a napon szentelték azokat a „pálmákat”, amelyek a keresztény hagyomány szerint a megújuló életet szimbolizálták. A hagyományos pálmákat fűzágakból készítik, amelyek az egyházi szimbolikában a lélek feltámadását és halhatatlanságát jelképezik. A fűzágak mellett málna-és ribizli bokor ágakat használtak. Ezeket Hamvazószerdán metszették le és vízbe áztatva tartották, hogy Virágvasárnapig kihajtsanak. Ennek a tövéhez bukszus, meténg, áfonya vagy tiszafa ágacskákat is helyeztek. A virágvasárnapi „pálmákhoz” több népi hiedelem is fűződik: a megszentelt „pálma” védi az embereket, állatokat és a házakat. Az a hiedelem élt, hogy a gyógyfüvekből készített teához adott őrölt virágzatoknak gyógyító hatása van, a vetőmaghoz kevert megszentelt barkák  pedig jó termőképességet biztosítottak a talajnak, a „pálmaágakból” készített keresztek pedig védenek a jégverés és a viharok ellen, a vihar idején kihelyezett „pálmák” pedig a villámcsapásoktól védték a házat.

A megszentelt pálma segítségével meg kell hinteni a családot, ami véd a betegségektől és az éhezéstől, az ezzel megvesszőzött gyerekeknek jó egészséget adott, a magasra készített „pálma” pedig a készítőjének hosszú és boldog életet adott, a szépre készített „pálmák” pedig szép és életerős gyerekeket hoztak. A megszentelt „pálmákat” a szent képek mögé tűzték, ahol a következő évig maradtak. Ezeket az ágakat nem lehetett kidobni, a legtöbbször elégették, az ebből nyert hamut pedig a következő évben Hamvazószerdán felhasználták. Ismert volt még a „pálmázás” szokása is, ekkor az emberek egymást vesszőzték az ágakkal. Ez a szokás azonban másként mutatkozott  Lengyelország egyes részein. A legtöbb helyen ilyenkor a „Palma bije nie zabije - wielki dzień za tydzień, malowane jajko zjem, za sześć nocy – Wielkanoc” (A pálma üt, de nem megöl – jövő héten már nagy hét, a festett tojást megeszemhat nap múlva Húsvétvasárnap) rigmust mondták.

inf. b, archív fotó: Pál B.

Kapcsolat

Országos Lengyel Önkormányzat
1102 Budapest, Állomás u. 10.
tel: 36-1/261-1798, 36-1/260-7298
fax: 36-1/909-28-56
e-mail: olko@polonia.hu 

Lengyel szószóló

Dr. Rónayné Słaba Ewa
Lengyel Nemzetiségi Szószólói Iroda
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.

 

Lap teteje