Kiállítás nyílt Veszprémben a Szolidaritásról október elsején. A veszprémi Hangvilla második emeletén szép számmal gyűltek össze érdeklődők és a veszprémi lengyel közösség tagjai a délután kezdődő megnyitóra.

Az elsőként felszólaló Brányi Mária, Veszprém város alpolgármestere beszélt az akkori Lengyelországban uralkodó kommunista állapotokról, valamint hogy „a szabadság égető szükségében született meg a Szolidaritás". Megemlítette, hogy a Szolidaritás a szabadság és függetlenség szimbóluma, példát és hitet adott magyaroknak és lengyeleknek egyaránt, és meghatározó tényezője a lengyelek életének. „A kiállítás megnyitóján minden szabadságszerető lengyelre emlékezünk." – tette hozzá az alpolgármester asszony.
Halmay György képviselő, a kiállítás védnöke egy Popieluszko-idézettel kezdte beszédét: „A Szolidaritás azért ejtette ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében." Bevezetőjében végigvette a lengyel történelem XX-ik századi nagy eseményeit: a varsói felkelést, az 1956-os poznani felkelést, a hetvenes évek tüntetéseit, majd az 1980-as évek gdański megmozdulásait, Lech Wałęsa 1983-as Nobel-békedíját is megemlítve egészen az első szabad lengyelországi választásokig.
Kitért rá, hogy idén júliusban Ferenc pápa a Szolidaritás védőszentjévé avatta Jerzy Popieluszko atyát. „A lengyel Szolidaritás a közösségért, a szovjet birodalom ellen harcolt" – mondta Halmay György, majd egy Csoóri Sándor-idézettel zárta beszédét: „...tűrni a tűrhetetlent, a legvadabb reményért sorba állva."
A kiállítás megnyitóján közreműködtek Antal Alexa és Horváth Eszter, a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei.
(inf. Ijjas A.)