1920-ban Derenki lakosság 95 százaléka lengyel közösségként élt itt, mégis egyike lett a leghűségesebb magyar falvaknak. A csehszlovák-magyar határt, a falu egyetlen utcájának közepén húzták meg, így a fatemplomuk és iskolájuk is a határ túlsó oldalára került.

A derenki lakosok dühös tiltakozással kiharcolták, hogy lehetőségük legyen népszavazással dönteni hovatartozásuk felől. Őseink, nagyapáink, nagymamáink, a Magyarországhoz való tartozásról döntöttek, annak ellenére, hogy a Jabloncai templomról, melyet közösen építettek, így le kellett mondani, mert a templom Szlovákiához került.
A trianoni döntés, a terület országhatárral való kettészakítása, katasztrofálisan befolyásolta a térség népeinek életét. 1920. június 4.-én Versailles-ben aláírt egyezmény után, családok, rokonok, birtokok, közé került a derenki határsorompó. A trianoni országhatár egy szorosan összetartozó földrajzi tájat vágott ketté, ezen túlmenően Miskolc-Derenk-Krakkó legrövidebb forgalmas útvonalát is, így Szögliget, Derenk zsákfalu lett! A magyarországi Felvidék elvesztette közigazgatási központjait, Rozsnyót, Szepsit, Tornát, Kassát!
Ezzel együtt a piaci lehetőségeiket is.
1943-ban Derenk település megszűnik, áttelepítik, azonban ez már egy más történet. De ennek fényében még jobban ragyog a múltból a derenki őseink döntése, ragaszkodása Magyarországhoz Ezért bátran kimondhatjuk: Derenk a "Holtak falva" Leghűségesebb települések egyike volt! És erről Magyarország nem feledkezhet!
Legmostohább Trianoni sorsra emlékeztek Derenken a Szögligeti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviselői: Bubenkó Gábor elnök, Stirminszki Etelka képviselő, Miliczki Imre elnökhelyettes.

Fotó és szöveg: Bubenkó Gábor