A Rákoshegyi Római Katolikus Egyházközség és a Rákoshegyért Alapítvány Szent II. János Pál pápa szentté avatása évfordulójának tiszteletére 2016. április 3-án, vasárnap délelőtt tartotta a koszorúzással egybekötött szentmisét és megemlékezést a rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz-templomban.

A szentmisén közreműködött a templom kórusa dr. Tóth Mária vezetésével és a szentmise zárásaként elhangzott a pápa kedvenc dala, a Barka.
A mise után dr. Gaál József méltatta II. János Pál pápa életútját. dr. Gaál József, a Rákoshegyért Alapítvány kurátora 1948-ban született Budapesten. Édesapja Gaál József vendéglős mester Rákoshegyen, a mai Baross utcai telken építtetett házat, ahová 1939-ben költöztek be. Általános és középiskoláit a kerületben végezte. A katonaság után 1974-ben végzett az ELTE biológia-kémia szakán biológus és biológia-kémia tanári képesítéssel. Doktori fokozatát 1980-ban az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen biokémiai tudományágban szerezte. Az egyetem utolsó évében a rákoskeresztúri gimnáziumban tanított biológiát. Az egyetem után munkahelyei és munkássága a gyógyszerkutatás területéhez kötötték. Első munkahelye a mai EGIS gyógyszergyár volt, ahol hét évig kutató biológusként dolgozott, itt ismerte meg feleségét. 1980-1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Enzimológiai Intézetében ösztöndíjasként prosztgraduális képzésben vett részt. A CHINOIN Gyógyszergyár igazgatója az Enzimológiai Intézetből hívta munkatársnak 1984-ben, ahol a ranglétrát bejárva 1991-től a biológiai kutatást irányította. 1996-ban két gyógyszeriparban jártas szakemberrel megalakult a MEGAPharma Kutatás-fejlesztési, Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Szent II. János Pál pápa (latinul Ioannes Paulus PP. II; olaszul: Giovanni Paolo II; lengyelül: Jan Paweł II; született: Karol Józef Wojtyła, Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig. II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává, október 22-én, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét.
264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelső szláv. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban volt pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.
A megemlékezés zárásaként az egyházközség képviselőinek virágai után Buskó András, a Budapest XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke helyezte el a lengyelek virágait. A szentmisén részt vett babusa János szobrászművész is, a Rákoshegyen felállított II. János Pál pápa emlékmű készítője is.
POLAKIA MAGAZIN