Híven követve az eddigi hagyományokat, idén is koszorúzásra került sor a budapesti Farkasréti temetőben Baló Zoltán és idősebb Antall József sírjánál szeptember elsején, a második világháború kitörésének, majd ezt követően a lengyel menekültek Magyarországra történő befogadásának 76. évfordulóján.
A délelőtt 11 órakor kezdődött eseményt a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület. A rendezvényen először a lengyel, majd a magyar himnusz hangzott el, előbb idősebb Antall József, majd Baló Zoltán ezredes végső nyughelyét koszorúzták meg katonai tiszteletadással kísérve. Jelen volt Eugeniusz Korek, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület elnöke, Roman Kowalski nagykövet, Andrzej Kalinowski konzul, Krzysztof Grzelak, a Lengyel Perszonális Plébánia plébánosa, dr. Csúcs Lászlóné Halina, a magyarországi lengyelek parlamenti szószólója, dr. Rónayné Słaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, dr. Várnai Dorota, a Fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke, Jeszenszky Géza, történész, politikus, diplomata, az Antall-kormány külügyminisztere és felesége, az Antall család és Baló család képviselői, valamint a magyarországi lengyel nemzetiség képviselői. Bevezetőül Eugeniusz Korek köszöntötte a megjelenteket, Bíróné Hasznos Hanna, az Egyesület alelnöke pedig felidézte a második világháború történelmi előzményeit, majd kitörését, amely máig tragikus pillanat és döntő próbatétel volt Lengyelország számára. Majd Roman Kowalski nagykövet vette át a szót. Arról beszélt, hogy a lengyel menekültek családjukkal együtt Magyarországon védelmet, otthont és munkát találtak, a magyarok nyitott ajtókkal és nyitott szívvel fogadták őket. Az egykori lengyel menekültekről szólva megemlítette a jelenlegi helyzetet is, kitérve arra, hogy a 76 évvel ezelőtt történtek fontos tanulságként szolgálhatnak a mai állapotokra. Felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan Henryk Sławikról nevezik el a budapesti rakpart egy szakaszát. Végül pedig megköszönte a magyar honvédségnek a katonai tiszteletadást. Ezek után Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere tartott beszédet, őt követte Tóth Krisztina Baló Zoltán ezredes unokája. Végezetül Krzysztof Grzelak atya mondta el gondolatait és a hallgatósággal együtt imádkozta el a Miatyánkot. Az ünnepi beszédeket követően koszorút helyezett el. A megemlékezést az Il Silencio hangjai zárták. 1939. szeptember 1-jén a hitleri Németország lerohanta Lengyelországot, majd szeptember 17-én a Molotov-Ribbentropp szerződés titkos záradéka nyomán a Szovjetunió is átlépte a lengyel határt. Lengyelek ezrei hagyták el otthonukat, hogy a német és szovjet agresszió elől elmeneküljenek. Egy részük Magyarországra érkezett, ahol menedéket találtak. Idősebb Antall József a polgári menekültek ügyét vállalta, Baló Zoltán ezredes pedig a katonai menekültekről gondoskodott. 1940 nyarától Balatonbogláron lengyel nyelvű gimnázium létesült, egészen Magyarország 1944-es német megszállásáig működött. A menekült lengyelek egy része letelepedett Magyarországon, mások csatlakoztak nyugaton harcoló társaikhoz.
(Ijjas Anna)