2014. július 27-én már 24-szer tartották meg a derenki dombon, ahol 20 évvel ezelőtt lengyel kápolnát állítottak fel, a lengyel búcsút, amelyen részt vettek a derenkiek utódai, magyar barátok, Lengyelországból (főleg Szepességről) érkezett vendégek, Andrzej Kalinowski budapesti lengyel konzul, a lengyel nemzetiségi önkormányzatok képviselői, főleg a B-A-Z megyéből, de Szolnokról és Budapestről is dr. Csúcs Lászlónéval az élén, aki az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke és egyben a magyar parlament lengyel nemzetiségi szószólója, jelen voltak a lengyelségi intézmények igazgatói (Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára és az LKK), a lengyelségi szervezetek képviselői Budapestről és Győrből. Eljöttek a közeli települések polgármesterei (köztük már hagyományosan velünk ünneplő Tóthné Mihalik Katalin Szögligetről és Molnár Oszkár Edelényből), katolikus papok, magyar, lengyel és szlovák turisták, valamint a média képviselői. A szervezők nevében Porosné Jolika, a B-A-Z megyei Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte a vendégeket, felszólalt Tóthné Mihalik Katalin és dr. Csúcs Lászlóné, aki többet között ezt mondta: „Már 24-szer találkozunk ezen a történelmi helyen, ahol a Magyarországon élő lengyelek gyökerei találhatóak. De mennyire másképp nézett ki ez a hely, mint ma! Nagyon büszke vagyok arra, hogy elmondhatom: részem van abban, hogy a Derenki Emlékhely és a temető ilyen rendezett állapotban van! De, amire még büszkébb vagyok az az, hogy a Derenki Búcsúnak egyre inkább, egyre jobban lengyel hangulata van. Az Országos Lengyel Önkormányzat nevében köszönetet szeretnék mondani a Derenki Szövetségnek, a Lengyel Közművelődési Központnak, különösen az itteni telephely vezetőjének, Mihalik Imrének, valamint az Országos Lengyel Önkormányzat Borsod-megyei képviselői közül Poros Andrásné Jolikának és Rémiás Istvánnak. Ez az év a magyarországi nemzetiségek életében különleges év: a nemzetiségeknek, így a lengyel nemzetiségnek is van parlamenti szószólója, aki biztosan mindent meg fog tenni, hogy a Derenki Emlékhely még jobban őrizze a lengyel hagyományokat, és ezáltal még értékesebbé legyen számunkra. De ahhoz, hogy ez így legyen, október 12-én választanunk kell egy felelős, az ügynek elkötelezett országos, valamint helyi önkormányzatokat. Építsünk azokra az emberekre, akiket tetteik igazolnak, nem pedig szép szavak és ígéretek! Végül hálámat szeretném kifejezni és köszönetet mondani a Borsod-megyei polgármester uraknak és asszonyoknak, aki felkarolták és jó szívvel segítik a lengyel ügyet”. Utána Janusz Lis, Jan Byrski és Bukoveszky Zoltán atyák magyar – lengyel szentmisét celebráltak. A mise után virágokat és koszorúkat helyeztek el a derenki temetőben. A sátrakban finom étellel kínálták a vendégeket. Az idei búcsú nagy eseménye volt a nemrég kiadott „Derenki lengyelek góral-lengyel-magyar szótárát”. A jó hangulatról népi együttesek gondoskodtak (Spisoki, Lengyel Drenka, Császta és Szivárvány). A hivatalos és kevésbé hivatalos beszélgetések során többször is elhangzott a kérdés, hogy vajon milyen most a derenki-szepességi öntudat, és mi lesz a sorsa a derenki örökségnek az őszi önkormányzati választások után? Egy dolog bizonyos – a lakóhelyünktől, személyes szimpátiánktól és nézeteinktől eltekintve emlékeznünk kell arra, hogy éppen a szepességi górálok és az ő magyarországi történetük szolgált 1993-ban alapul a lengyel nemzetiség elismerésének Magyarországon. A lengyel eredet jogállása bizonyítást és elismerést nyert, és ezt nem szabad hagynunk elveszni! Ez minden Magyarországon élő lengyelre vonatkozik!

(b.)