Hősök vagy árulók? Kémvilág a szocializmusban címmel nyílt kiállítás Szegeden április 23-án, amely Ryszard Kukliński életét mutatja be. A tárlatnak a Csongrád Megyei Kormányhivatal ad otthont, Magyarországon itt először mutatkozik be a kiállítás.

A délután kezdődött eseményre hamar megtelt a bemutatóterem, amikor Karol Biernacki, tiszteletbeli konzul köszöntötte az egybegyűlteket. Bevezetőjében kiemelte, hogy a kiállítás egy lengyel nemzeti hőst mutat be, és köszönetet mondott a szervezőknek. Felhívta még a figyelmet a varsói Kukliński-emlékszobára.

Ezek után Filip Frąckowiak, a varsói Ryszard Kukliński Múzeum igazgatója következett. Kukliński ezredes, a NATO első lengyel tisztje című előadásában elmondta: valójában a mai napig viták vannak arról, hogy Kukliński ezredes hős volt-e vagy áruló Lengyelországban. Kukliński szerepe azért volt fontos a történelemben, mert Európát megvédte a harmadik világháború kitörésétől, amikor a Szovjetunió katonai dokumentumait eljuttatta a NATO-nak és az USA-nak. Döntésében elsősorban szerepet játszott az 1970-es gdyniai tüntetés, amelyet a kommunista hatalom elfojtott, valamint az 1968-as események. Tíz éven át közvetített dokumentumokat – kb. 4000 darabot -, amelyeket személyesen Ronald Reagan elnök használt fel, ezért Kukliński volt a NATO első lengyel tisztje. Az átadott tervekben az állt, hogyan rohanják le a Varsói Szerződés tagállamai Európát. Frąckowiak beszélt Kukliński életéről, arról, hogy vállalkozása milyen elképesztő veszélyekkel járt, hiszen ő volt Wojciech Jaruzelski jobb keze, és halálbüntetés várt volna rá, ha lelepleződik. Később mégis fény derült rá, elmenekült Lengyelországból és egészen 1997-ig nem rehabilitálták. Két fia tisztázatlan körülmények között vesztette életét, s valószínűleg a szovjet titkosszolgálat állhatott az ügy mögött. Kukliński 1995-ben találkozott II. János Pál pápával, 1998-ban érkezett vissza Lengyelországba. 2004-ben halt meg, sírja a varsói temető bejáratánál van elhelyezve.
Majd Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója kezdte meg Kémrandevúk Budapesten a Kádár-korszakban című előadását, amely Belovai Istvánról szólt, aki hasonlóan Kuklińskihoz, Magyarország és a Varsói Szerződés tagállamai között volt összekötő tiszt. Míg Kuklińskit idővel rehabilitálták, Belovait nem.
A megnyitón Juhász Tünde kormánymegbízott beszélt arról, hogy Csongrádban a barátság nem üres szó, utalva a lengyel-magyar barátságra. Megemlítette a szőregi csatát, amelyben Henryk Dembiński vezette a lengyel sereget 1848 augusztus 5-én, szót ejtett az 1939-es határnyitásról, amikor Mórahalom és Magyarcsanád is fogadott be lengyel menekülteket vagy amikor 1956 nyarán szegedi szervezetek lengyel egyetemistákat fogadtak, akik kiállásra és bátorságra buzdították őket. Tiszteljük és elismerjük egymás teljesítményét, a barátság választott kötelék, mindig tennünk kell érte valamit – fogalmazott a kormánymegbízott.
Roman Kowalski a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is megerősítette: Kukliński személye körül máig vita van. Kukliński élete Európáról, a közös szabadságról szól, valamint hogy neki és családjának nagy árat kellett fizetni. Kukliński története nemcsak történelem, hanem mementó is.
Gyarmati György felidézte azt a felejthetetlen és különleges pillanatot, amikor először járt Varsóban a '70-es években és találkozott Jerzy Popieluszko atyával, akitől egy częstochowai Madonna képet kapott. Kukliński életéről szólva hozzátette: Ryszard Kukliński bármelyik közember lehetne közülünk.
A kiállítást lehetővé tette a Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület, a Lengyel Köztársaság Szegedi Konzulátusa, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára.
(Anna Ijjas)